Segítségnyújtás, ha szükséges

A németországi magyarság és szervezetei nagy számban szerveznek a Kárpát-medence szükségben szenvedő lakosai számára jelentős segélyakciókat.

Társrendezés

Tagegyesületeink 2009-től, évenként akár többször is, társrendezői kérelmet nyújthatnak be az elnökségnek rendezvényeik támogatásának céljából. Az összeg kifizetésének egyik feltétele egy beszámoló elkészítése, mely kiadványunkban – a BUOD INFO-ban – jelenik meg. Ezt a támogatási lehetőséget társrendezői formában a magyarországi Bethlen Alap Zrt. évenkénti anyagi támogatása teszi lehetővé.

Elbírálás után általában 200 Euróval tudunk hozzájárulni rendezvényekként. Jubileumok és nagyszabású rendezvények esetén nagyobb összeg is kerülhet kifizetésre. Néhány példa: Táncházak/népviseletek, egyesületi kiadványok, határon túli diákok, 1956-os ill. március 15. megemlékezések, jótékonysági rendezvények, cserkésztáborok , koncertek és előadások magyarországi ill. határon túli művészekkel, gyermekprogramok mint pl. mikulás- és karácsonyi ünnepség, bábszínház, tankönyvek.

Becslések szerint 350.000 magyar él Németországban. A középkortól kezdve jöttek fiatal emberek: diákok, vándorlegények Németországba. Különösen az első világháború után számos művész, egyetemi tanár, mérnök és időszakos mezőgazdasági- és szakmunkás működött és dolgozott itt.

De csak az 1945 után beszélhetünk egy magyar népcsoportról, amikor a második világháború következtében a bonni Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) területére több nagy hullámban érkeztek magyar állampolgárok, illetve határon túli magyarok. Nagy tömeg érte meg itt a háború végét. Ezek nagy része 1947 után kivándorolt Dél-Amerikába, Ausztráliába, Kanadába, majd az USA-ba. Németországban kb. 20.000-en telepedett le. A második nagy hullám az 56-os menekültek voltak. A bonni kormány – annak ellenére, hogy évente 300.000 keletnémet menekültet kellett befogadnia – a világháború utáni kitelepített 12 millión túl – mégis felvállalta a 200.000 magyar menekült 10 százalékát, azaz 20.000 személyt. A német gazdasági csoda következtében több ezer jugoszláviai magyar vendégmunkás talált itt megélhetést. Aztán jött az erdélyi hullám, melyben szintén sok ezer magyar hagyta el Romániát.